Szoboszlai Dominik, Kerkez Milos és Arne Slot neve is középpontba került a Liverpool idényzáró sajtótájékoztatóján, amelyen a Nemzeti Sport kérdezte a holland vezetőedzőt a magyar játékosokról. A Brentford elleni utolsó bajnoki azonban sokkal többről szól a Liverpool számára, mint egy egyszerű hazai mérkőzésről: a klub számára a Bajnokok Ligája ma már nem cél, hanem egzisztenciális minimum.

A Liverpool vasárnap az utolsó mérkőzését vívja az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 2025–2026-os idényében. A Brentford elleni anfieldi találkozó előtt Arne Slot vezetőedző részletesen beszélt a magyar játékosokról, miután a Nemzeti Sport kérdezte őt a szezonjukról.

„Pécsi Ármin az idényben nem mutatkozhatott be nálam, de nagyon szépen fejlődött a felnőttcsapat mellett és Xavi Valero kapusedző irányítása alatt. Kerkez Milos szintén nagyon sokat fejlődött az évad során, rengeteg meccset játszott. Nagyon elégedettek vagyunk vele, de jövőre ismét szintet kell lépnie. Szoboszlai Dominik pedig az iskolapéldája annak, hogyan kell a Premier League-ben egyre jobbá válni”

– fogalmazott a holland szakember.

Slot azt is elárulta, mit gondol Szoboszlai esetleges jövőbeli csapatkapitányi szerepéről.

„Jövőre még nem, mert Virgil van Dijk itt lesz a keretben. A magyar válogatottban már csapatkapitány, ami sokat elárul róla, de ne szaladjunk ennyire előre.”

A Liverpool számára azonban ez a mérkőzés jóval többet jelent egy idényzárónál.

Ha a csapat nem indulhatna a következő idényben a Bajnokok Ligájában, az sportszakmailag és gazdaságilag is brutális csapás lenne a klubnak. A Liverpool méretű kluboknál a BL-szereplés ma már nem luxus vagy extra siker, hanem a működés egyik alapfeltétele. A bevételek, az igazolások, a keret mélysége és a presztízs szempontjából is kulcskérdés, hogy ott legyenek Európa elitjében.

A Mersey-partiak helyzete szerencsére kedvező.

Ha a Liverpool nem kap ki hazai pályán a Brentford ellen, akkor biztosan ott lesz a következő BL-kiírásban. Sőt, még egy minimális vereség esetén is jó esélye marad, mivel a Bournemouth jóval rosszabb gólkülönbséggel áll mögötte. Márpedig az Anfielden utoljára 1989-ben veszítette el a szezon utolsó bajnokiját a Liverpool.

A minőség és a mennyiség örök csatája

Erről a helyzetről egyébként már tavaly januárban beszéltem a Sportrádió egyik élő adásában.

Akkor megkérdeztek, hogy szerintem megnyerheti-e egyszerre a Premier League-et és a Bajnokok Ligáját a Liverpool. A válaszom az volt: szerintem csak az egyiket fogja.

Az indokom egyszerű volt.

Úgy láttam, hogy körülbelül 14-15 valóban elit kategóriás játékosa van a csapatnak. Ez egy oda-visszavágós párharcra vagy egy döntőre még elég lehet, mert a Liverpool egyetlen mérkőzésen bárkit képes legyőzni a világon. Ebben a csapatban ott van az a minőség és intenzitás, ami kilencven perc alatt bárkire veszélyes.

Viszont hosszabb távon már más törvények működnek.

Egy teljes bajnoki idényben, BL-terheléssel és hazai kupákkal együtt már nemcsak a minőség számít, hanem a minőségi játékosok mennyisége is. Ez az a pont, ahol szerintem a Liverpool kerete vékonyabb volt, mint a legnagyobb riválisoké.

A modern futballban már nem elég egy erős kezdőcsapat.

Kell egy második sor is, amely szinte ugyanazt a szintet tudja hozni. A Manchester City éveken át pontosan ezért tudott dominálni Angliában. Guardiola padján olyan játékosok ültek, akik más topklubokban kezdők lettek volna.

A Liverpoolnál ez a mélység hiányzott.

És amikor jöttek a sérülések, a formahanyatlások és a mentális fáradtság, az azonnal meglátszott a teljesítményen.

Nem a legjobb, hanem a legintelligensebb játékosok hiányoznak

A mostani Liverpoolról több podcastban és szakmai beszélgetésben is elmondtam már a véleményemet, amikor szakértőként hívtak meg.

Szerintem a jelenlegi csapat egyik legnagyobb problémája az egymás közötti kommunikáció.

Sokan azt gondolják, hogy a Liverpoolból a legnagyobb sztárok távozása fájt a legjobban az elmúlt években. Én ezt máshogy látom.

Nem feltétlenül a legjobb játékosok távoztak, hanem a legintelligensebbek.

Azok a futballisták, akik a pályán belül rendezték a káoszt. Akik kommunikáltak, irányítottak, szerveztek és egyensúlyt teremtettek. James Milner, Jordan Henderson, Roberto Firmino vagy Fabinho nemcsak futballisták voltak, hanem a csapat belső stabilitásának meghatározó figurái.

Ez pedig látványosan hiányzott a szezon bizonyos szakaszaiban.

Főleg akkor, amikor a Liverpool a mérkőzések végén egymás után kapta a gólokat. Ilyenkor látszott igazán, hogy hiányzik az a belső kommunikációs rendszer, amely korábban átlendítette a csapatot a nehéz pillanatokon.

Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos teljesítménye ettől még különösen értékes.

Szoboszlai az idény egyik legkiegyensúlyozottabb játékosa volt, miközben Kerkez bizonyította, hogy képes alkalmazkodni a Premier League és a Bajnokok Ligája brutális tempójához is. Az ő fejlődésük magyar szempontból mindenképpen az idény egyik legfontosabb pozitívuma.

Közben Mohamed Szalah is az utolsó mérkőzésére készülhet Liverpool-játékosként.

Az egyiptomi támadó 441 mérkőzésen 257 gólt és 119 gólpasszt jegyzett a klubban, két bajnoki címet és Bajnokok Ligáját nyert a vörösökkel. Az ő távozása egy korszak végét jelenti az Anfielden.

A Bournemouth közben még matematikailag reménykedhet a BL-indulásban, különösen akkor, ha az Aston Villa vereséget szenved a Manchester City otthonában. A szigetországi sajtó szerint ez lehet Josep Guardiola utolsó mérkőzése is a City vezetőedzőjeként, bár hivatalos bejelentés egyelőre nincs.

A Tottenham–Everton mérkőzés szintén komoly téttel bír, hiszen a londoniak egy ponttal biztosíthatják bennmaradásukat, miközben a West Ham a kiesés szélére sodródhat.

Végezetül tegyünk tisztába valamit.

Vannak saját kedvenc külföldi focicsapataim, azoknak szurkolok. A Liverpool nem tartozik közéjük, de a magyar játékosai miatt kiemelten figyelem a teljesítményét, mert nekik tiszta szívből szurkolok, ugyanúgy, ahogyan a többi magyar játékosnak is.

Kiemelt kép: Liverpool/Facebook