Nem tudtam mit kérdezni Gaál Tamástól a Kripta Sörözőben szombat este, amikor véget ért a PSG-Arsenal BL-döntő. És ennek az volt az oka, hogy a sportbarátom szerintem már látta valamikor ezt a mérkőzést…

Jó sörök társaságában néztük végig a szombati BL-döntőt. A helyszín ezúttal is a Kripta Söröző volt, ahol már nagyon régóta vezetek műsorokat.

2019-ben nyitotta meg elsőnek vészjóslónak tűnő lejáratát, mely az egyik kedvenc helyem lett. Ezen egyáltalán nem lepődtem meg, mivel még a létrehozásában is segédkeztem a magam szerény eszközeivel.

Ezalatt azt kell érteni, hogy az átalakítási folyamatok közben amolyan Jolly Joker jellegű segédmunkásként funkcionáltam.

Műszaki, építési és egyéb, ilyenkor hasznos gyakorlati ismereteim ugyanis a sittes zsákok hordására, mosogatásra és takarításra predesztináltak hosszú, boldog és büszke heteken keresztül.

Ne féljetek!

A legjobban a dekorációja tetszik a kocsmában, mert tényleg olyan, mintha egy kriptában lennél. Linda, a hely szellemiségének ötletgazdája ugyanis olyan közösségi teret álmodott meg, mely mélyen tiszteli a horrorfilmeket és a rockzenét, de akik megérkezve egyből átérzik a helyiség és a társaság szellemiségét, azok egyből tudják, hogy sokkal többről van szó.

A hely, a személyzet és a törzsvendégek befogadóak, az élet legkülönbözőbb területeiről érkeznek, mégis ismerik egymást.

Képzeljétek el, hogy volt olyan időszak, amikor rendszeresen átkerültem a pult túloldalára, hogy kiszolgáljam a vendégeket, miközben az én kedvenc zenéim dübörögtek, de voltam már koncerteken jegyszedő is.

És ez az a hely, ahol a legtöbb műsoromat vezethettem. A 2024-es Európa-bajnokság ideje alatt egyik nap itt voltam, másik nap meg a TrollFoci kocsmájában faggattam a vendégeimet, akik között voltak korábbi és jelenleg is aktív futballisták, edzők, menedzserek vagy éppen szakmámbeliek.

Azt is megmondta, hogy ki lesz a főszereplő

A szombati, PSG-Arsenal BL-döntő szakértőjének Gaál Tamást kértem fel, akivel éveken át dolgoztunk együtt az NB1.hu-nál, miközben a 24.hu-n futó Ziccer podcast állandó vendége is. Korábban a Gegenpressing műsorunkat vezette, általános megelégedettségre.

Tomiban a laza, kötetlen stílust, a soha véget nem érő barokkos körmondatokat, illetve a releváns, lényegre törő kijelentéseket szeretem. Szombat este például úgy indított, hogy 1-1 lesz a rendes játékidő végeredménye, majd jön a hosszabbítás, de a PSG tizenegyesekkel védi majd meg a címét.

És ez pont így történt!

Hozzátette:

„Luis Enrique-ben, a PSG vezetőedzőjében azt szeretem a legjobban, hogy a támadójátékban szabadságot ad a legkreatívabb játékosainak. Ez az egyik legfontosabb dolog a számomra.”

Nem nehéz kitalálni, hogy nekem is, mert szabadság és önállóság kis szeglete nélkül is olyan, mint börtönben lenni.

„Mikel Arteta, az Arsenal szakvezetője viszont olyan, mint Pep Guardiola, a Manchester City, a Bayern München és a Barcelona korábbi vezetőedzője. Mindent képes meghatározni, pillanatról pillanatra.”

Ekkor elmeséltem, hogy nekem Szerhij Rebrov, az FTC korábbi vezetőedzője pontosan ilyen, aki annyira precíz, mint egy jól megírt mechanikai gépezet vagy egy algoritmus, ami a keresési találatokat biztosítja.

Miután egyetértettünk abban, hogy azt a focit jobban kedveljük nézni, amit Luis Enrique preferál, kijelentettük, hogy nem az Arsenal, Arteta vagy Guardiola ellen beszélünk, mert mindannyiukat nagyon tiszteljük, hiszen megkerülhetetlen alkotóelemei annak a csodálatos, semmi máshoz nem hasonlítható csodának, amit labdarúgásnak hívnak.

Ráadásul az Arsenallal kapcsolatban soha nem lehet megkerülni Nick Hornbyt, a világ legjobb íróját, a Fociláz szerzőjét.

Hornby képes volt ezzel a mondattal indítani a Bibliámat:

„Úgy lettem szerelmes a futballba, ahogy később a nőkbe is: hirtelen, megmagyarázhatatlanul, feltétel nélkül, mit sem gondolva azzal, hogy mennyi fájdalmat és bajt okozhat a szenvedélyem.”

Tominhót viszont ez sem fogta vissza abban, hogy tovább lássa a jövőt: „Tuti valami olyasvalaki lesz a főszereplője a mérkőzésnek, aki nincs benne az első nyolcban, amikor arra gondolunk, ki lesz a mérkőzés legjobbja. Mondjuk Nuno Mendes, a PSG balhátvédje, míg az Arsenalnak a pontrúgásai életveszélyesek, de akár Gabriel is főszereplő lehet.”

És igen, azt a Gabrielt említette meg, aki kihagyta az utolsó 11-est. Ettől még viszont szerintem továbbra is a világ egyik legjobb középső védője, aki félelmetes párost alkothat majd a hamarosan kezdődő világbajnokságon is a PSG sztárjával, Marquinhosszal, aki a lefújás után nem a társaival kezdett el ünnepelni, hanem honfitársát és sportbarátját vigasztalta.

És szerintem ez a labdarúgás legfontosabb üzenete: a sportsikerek mulandóak, a sportbarátság örök.

Nagyon szép lett az új itallap, továbbra is imádják a koktélokat, és egyre finomabb a sör

És volt még valami, amit szóba hoztunk az este során: azt is megállapítottuk, hogy zseniális lett az új itallap.

Ezt persze egyből jeleztük is Bertoldnak, aki szerintem az ország egyik legjobb bartendere.

Az italok is parádésak voltak, finomak a koktélok, ez utóbbit a vendégektől tudom, mert nem vagyok egy nagy koktélos. Viszont hittem nekik, mert egy kortyot sem hagytak meg az italaikból.

„Nagyon kellett a gól az elején, mert ha az nincs, azt néztük volna az egész első félidőben, ami addig volt” – mondta Tomi a szünetben, miközben örömmel állapítottam meg, hogy az első után tényleg sokkal finomabb a második csapolt sör.

„Nem lepett meg, hogy Gyökeres Viktor nem kezdett az Arsenalban. Arteta filozófiája az, hogy ugyanúgy figyel a védekezésre, mint a támadásokra, ezt elvárja a játékosaitól is. Ez a BL-döntő élete mérkőzése, érthető, hogy a szokottnál is jobban odafigyel minden apró részletre.”

Miután ez bekövetkezett, már nem nagyon volt mit kérdeznem.

Minden előre elhangzott.

Ezért kötetlen beszélgetések formájában elemezgettük tovább a mérkőzést, miközben megbeszéltük, hogy a világbajnokság, a magyar válogatott mérkőzései, illetve a fontosabb nemzetközi mérkőzések idején továbbra is lesznek műsorok.

Mert a foci azért van, hogy összehozza az embereket.

Ugyanúgy, mint a kocsma.

Ha meg a kettő kéz a kézben jár, abból általában jó történetek születnek.

Én viszont benéztem a fogadásomat a PSG–Arsenal BL-döntőre. Elmesélem, hogyan és azt is megmutatom, mit nyilatkozott a projektvezető a döntőről.