Az NB II-ben új korszak kezdődik, miután az MLSZ tájékoztatása szerint jelentősen csökkenhet a központi támogatás mértéke. A változás különösen jól mutatja, miért volt kulcsfontosságú a Honvéd és a Vasas számára, hogy még időben visszakerült az NB I-be.
A hétvégén valósággá vált az, amit az elmúlt időszakban már többször pedzegettem posztokban, kommentekben és háttérmagyarázatokban is: az NB II-ben egészen más korszak kezdődik.
Nem egyszerű igazításról van szó, nem apró pénzügyi korrekcióról, hanem olyan változásról, amely alapjaiban érintheti a másodosztályú klubok működését, költségvetését, játékoskeretét és hosszabb távú terveit is.
Az MLSZ ugyanis arról tájékoztatta az NB II-es klubokat, hogy a központi támogatások jelentősen, nagyjából 50-60 százalékkal csökkennek.
Míg az előző idényben egy-egy másodosztályú klub nagyjából 350 millió forint központi támogatással számolhatott, addig a következő szezonban ez az összeg várhatóan 165-175 millió forint körül alakulhat. Ez már olyan különbség, amelyet nem lehet néhány apróbb megszorítással elintézni. Itt újra kell gondolni a teljes működést.
A Vasas és a Honvéd példája ebből a szempontból különösen érdekes. Sokkal jobb lett volna már korábban visszakerülni az NB I-be, ezt mindkét klub szurkolói pontosan tudják. De ha már így alakult, akkor a Vasas és a Honvéd végül a legutolsó pillanatban, anyagilag is kulcsfontosságú időszak előtt tudott visszajutni az élvonalba.
Mit jelenthet ez a másodosztályban?
Az NB II-ben eddig sem volt könnyű hosszú távon stabil, versenyképes és közben fenntartható csapatot építeni. Mostantól viszont még nehezebb lesz. Egy 170 millió forint körüli központi támogatásból már egészen másképp kell gazdálkodni, mint 350 millióból.
A 170 millió forint körüli összeg nagyjából Koszta Márk piaci értéke. Ez a hasonlat talán elsőre szokatlan, de pontosan megmutatja a helyzet súlyát. Egyetlen rutinos, ismert, NB I-es szintet is megjárt támadó értékéhez mérhető pénzről beszélünk, miközben ebből egy teljes klubnak kell hozzájárulnia a működéséhez.
Ha ezt az összeget kizárólag fizetésekre fordítanák, nagyjából 8-10 játékos bére lehetne fedezhető belőle azoknál a csapatoknál, amelyek nem egyéves kalandként, hanem évekre tervezett NB II-es szereplésként gondolkodnak. De egy klub költségvetése természetesen nemcsak fizetésekből áll. Utazás, pályafenntartás, utánpótlás, szakmai stáb, egészségügyi háttér, adminisztráció, infrastruktúra, működési költségek: minden pénzbe kerül.
Ezért lesz különösen fontos, hogy melyik klub milyen tulajdonosi háttérrel, milyen helyi támogatással, milyen üzleti kapcsolatokkal és milyen szakmai koncepcióval vág neki az új időszaknak. Az NB II eddig is nagyon kemény bajnokság volt, mostantól viszont még inkább azok tudnak majd előrelépni, akik nemcsak igazolni akarnak, hanem rendszert is tudnak építeni.
A Vasas és a Honvéd ebből a csapdából lépett ki időben
A Vasas és a Honvéd számára ezért volt óriási jelentőségű a feljutás. Nemcsak sportszakmai, hanem gazdasági értelemben is. Az NB I egészen más pénzügyi környezet, egészen más láthatóság, egészen más versenyhelyzet. Más bevételi lehetőségek, más támogatási szint, más figyelem és más elvárás.
Persze ettől még az NB I-ben sem lesz könnyű. A bennmaradás nem lesz automatikus, és senki nem ajándékoz majd pontokat a Vasasnak vagy a Honvédnak csak azért, mert nagy múltú klubokról van szó. De az biztos, hogy mindkét klub most sokkal jobb helyzetből tervezhet, mint ha még egy idényt az NB II-ben kellett volna eltöltenie a megváltozott pénzügyi környezetben.
Tudom, miért vannak ezek a változások, hiszen írtam már róla. Nem a semmiből jött ez az egész, és nem is lehet úgy beszélni róla, mintha csak egyetlen döntés hirtelen következménye lenne.
A magyar futball finanszírozási rendszere, a klubok működési modellje, a központi források szerepe és a hosszabb távú fenntarthatóság kérdése mind ide tartozik.
De szurkolói oldalról az ember ezt természetesen másképp éli meg. A szurkolót elsősorban nem a táblázatok, a támogatási sorok és a költségvetési logikák érdeklik, hanem az, hogy a csapata legyen erős, legyen szerethető, legyen küzdőképes, és minden hétvégén legyen miért kimenni a stadionba.
A Vasasnak és a Honvédnak most az a feladata, hogy éljen ezzel az eséllyel. Nem elég feljutni, meg is kell kapaszkodni. Nem elég visszatérni az NB I-be, ott is kell maradni. És nem elég pénzügyileg jobb helyzetbe kerülni, ebből a helyzetből erős, karakteres, saját identitású csapatot kell építeni.
A másodosztályban maradó kluboknak pedig mostantól még nagyobb szükségük lesz a saját közegükre. A helyi közösségre, a szurkolókra, azokra, akik akkor is ott vannak, amikor kevesebb a pénz, nehezebb az igazolás, rövidebb a keret és nagyobb a bizonytalanság.
Mert a futball végül mégis erről szól. Nemcsak támogatásokról, keretszámokról és költségvetési sorokról, hanem kötődésről, hűségről és arról, hogy egy klub mit jelent azoknak, akik hozzá tartoznak.
Remélem, a kialakult helyzet ellenére minden NB II-es csapat összes szurkolója nagyon büszke lesz majd a klubjára.
Mint ahogyan Kispesten is, a fontos döntés meghozatala ellenére is.
Frissítés
Az NB I-es csapatok központi támogatása 15 milliárdról 10 milliárd forintra csökkenhet. Csertői Aurél is a változásoknak eshetett áldozatául.
Nyitókép: Budapest Honvéd FC
Vélemény, hozzászólás?