A Vasas első nyári igazolásaként Koszta Márk érkezett Angyalföldre, és a bejelentés sok szurkoló fantáziáját megmozgatta. A támadó pályafutásának eddigi állomásai és korábbi megítélése alapján van ok az optimizmusra a Vasas drukkerei számára.

„A képességei alapján tagja lehet majd a magyar válogatott keretének. Minden más rajta múlik.”

(Marco Rossi)

Hivatalosan is bejelentették, hogy a Hapoel Petah Tikva támadója, a 29 éves Koszta Márk a Vasasban folytatja a pályafutását.

Ezzel ő lett a feljutás utáni első igazolásunk.

Ha csak abból indulok ki, amit én eddig személyesen láttam a pályafutásából, akkor kijelenthetem, hogy nagyon jó vételnek tűnik. Persze az ő esetében, mint mindenki másénál is, igaz, hogy mostantól csak az számít, milyen teljesítményre lesz képes a Vasasban. És hogy ezzel mennyire segíti a csapatunkat.

Fontos lesz, hogy emberi és szakmai kapcsolatot alakítson ki a társakkal az öltözőben és a pályán, illetve a szakmai stábbal, a vezetőséggel és a klub további alkalmazottaival.

A bejegyzésem elején szereplő idézet egyébként Marco Rossi válasza volt arra a kérdésemre, amelyben afelől érdeklődtem, hogy mire viheti Koszta Márk. 2016. szeptember 17. volt, a később bajnok Honvéd ötöt rámolt be a Bozsikban az MTK-nak. Koszta gólt szerzett, a negyedik fordulóban pedig Diósgyőrben, amikor 3-0-ra győztek, szintén eredményes volt.

Rossi hozzátette, Koszta a széleken is bevethető, tükörszélsőként is képes kimagasló teljesítményre, mert jól cselez, jól lő, és az előkészítésekben is jeleskedik. Azt is kijelentette, hogy ha középen kell segítenie a támadásokat, akkor sem jön zavarba, majd sejtelmes mosollyal hozzátette: jó az ütemérzéke, jól támadja a labdát.

Ezt akkor nem részletezte pontosan, mire gondolt, éreztem is, hogy nem kell megkérnem rá, hogy fejtse ki bővebben. Úgy döntöttem, megpróbálom majd kitalálni, mire gondolhatott pontosan.

Előtte azonban felidézném, hogy mi volt számomra a legfontosabb gondolat Nagy Miklós sportigazgatótól a hivatalos közleményben:

„Rúgótechnikáját a pontrúgásoknál, kombinatív készségét az összjátékban és a kapu előtti előkészítéseknél is tudja kamatoztatni.”

Ezek is így vannak természetesen, én viszont azt vettem észre, hogy nagyon jó ütemben, nagyon jó érzékkel támadja a labdát akkor, amikor beadásra kell érkezni, ráadásul a rövid oldalra.

Ezt úgy kell elképzelni, mert a mozgáskultúrája és a stílusa is hasonló, mint ahogyan a magyar válogatottban Sallai Roland szokta.

Természetesen tudom, hogy Sallai a magasabban jegyzett futballista, de nem lehetett a véletlen műve, hogy Koszta Márk Dél-Koreában, Oroszországban, Görögországban és Izraelben is futballozott. Mint ahogyan az sem, hogy utóbbi két országban úgy tudott állandó jelleggel játszani, ahogyan arra a klubja és ő is számított.

Most, hogy hazatért, hasonló körülmények közé csöppen, ráadásul a Honvéd játékosaként már bebizonyította, hogy fővárosi körülmények között is megállja a helyét a Miskolcon született, Kazincbarcikán nevelkedett támadó.

Amikor a Honvéd bajnok lett a jelenlegi szövetségi kapitány irányítása alatt, Koszta hat gólt szerzett, és nagyjából áprilisig rendszeresen a kezdőcsapat tagja volt.

Utána is fontos szerepe volt.

Az utolsó előtti fordulóban, Debrecenben ismét kezdő volt, 5-2-re győztek úgy, hogy mesterhármast szerzett. Ráadásul az utolsó fordulóban, amikor a Videoton 1-0-s legyőzésével lett végül bajnok a Kispest, 81 percen keresztül volt a pályán, és a mezőny egyik legjobbja volt.

Azt, hogy tagja lesz-e valaha a magyar válogatott keretének, nem tudom megmondani.

Azt viszont nyugodtan kijelenthetem, hogy sok örömteli pillanatot okozhat a számunkra. Ugyanolyan hatás is lehet, mint Doktorics Áron maradása.

Csak legyen gördülékeny a beilleszkedése.

Mert ez nem csak az első lépés miatt fontos az esetében…