Még ki sem józanodtunk az NB I-be bajnokként történő feljutás okozta, mámorító és bódító örömittasságból, máris újabb örömhírt kaptunk: Doktorics Áron marad a Vasasban. De hogyan is kezdődött az egyik legnagyobb értékünk angyalföldi karrierje, amely idővel a közönségkedvencek közé emelte őt?

Doktorics Áron hiányposzto(kon) futballozik. Négyvédős rendszerben bal oldali szélső védőként szerepel. Nehéz túlfutni őt, és a mögé bejátszani kívánt labdákat sem egyszer fülelte már le, nem a fortuna angyalföldi istenasszonyának kegyes segedelmével.

Hanem önerőből.

Mert olvassa a játékot és jól helyezkedik.

Akkor is, ha védekezni kell, és akkor is, ha támadni.

Előre és visszafelé is gyors, magas intenzitással tud futni, jó ütemben képes betörni az ellenfél védősora mögé. A manapság oly divatos és csodálatos xG mellett talán az egyik legtöbbször emlegetett szegmensben, az átmenetekben is nagyon erős.

Öt-, vagy ha jobban tetszik, három belső védős rendszerben is rendkívül hasznos az előbb felsorolt okok miatt. Doktorics 24 éves, ideális korban van: még bőven fejlődőképes, de már kellő rutinnal rendelkezik, hiszen fontos mérkőzéseken is sokszor pályára lépett.

Ráadásul az NB II-es bajnokságot megnyerő csapatunk egyik legjobb, legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb és leginkább kedvelhető futballistájáról van szó.

A Transfermarkt május 21-ei frissítése szerint már 225 ezer euróra becsülik az értékét. Ez aligha lehet a véletlen műve, amit az is bizonyít, hogy a görbe erősen felfelé ívelő szakaszban van.

Mert fejlődőképes.

De már bőven játszott fontos mérkőzéseket.

Egy téli bejelentés, amelyből történet lett

A Vasasunktól a bejelentés, miszerint Áron Angyalföldön folytatja, 2024. január 5-én reggel 8 óra 32 perckor érkezett meg. Hogy jól induljon a nap és az egész év. Bár akkor még inkább csak reménykedtünk ebben legtöbben, mintsem teljes bizonyossággal kijelentettük volna, hogy biztosan így lesz.

„Doktorics Áron személyében fiatal, de már komoly felnőtt tapasztalattal rendelkező játékos érkezett a Vasashoz a téli átigazolási időszakban. A 22 éves futballista ősszel még a Haladást erősítette, tavasszal viszont már a piros-kékek feljutási céljaiért dolgozott, ráadásul olyan játékosként, aki több poszton is bevethető, de leginkább a bal oldalon érzi otthon magát” – lelkendezett a sajtósunk.

A középpályás számára nemcsak klubváltást jelentett az angyalföldi lehetőség, hanem egy új szintet is a pályafutásában.

„Nagyon örülök, hogy a Fáy utcába kerültem, alig várom, hogy bizonyíthassak és rászolgáljak a belém vetett bizalomra. Hosszútávon az élvonalban szeretnék játszani, így természetesen ugyanaz a célom, mint a csapatnak: a feljutás”

– mondta Doktorics Áron, akinek szavaiból egyértelműen érződött, hogy nem egyszerű állomásként tekint a Vasasra.

A fiatal játékos arról is beszélt, hogy nehéz időszak áll mögötte, ugyanakkor éppen ezért különösen motiváltan érkezett Angyalföldre.

„Fiatal vagyok, de bízom benne, hogy minél több mérkőzésen lehetőséget kapok majd, és hamarosan stabil és fontos tagja lehetek a Vasasnak. Nehéz féléven vagyok túl, de nagyon várom az előttem álló kihívásokat” – fogalmazott, miközben azt is kiemelte, hogy szeretne minél többet tanulni rutinosabb társaitól.

Miért pont a Vasast választotta?

Doktorics érkezése mögött komoly érdeklődés és több lehetőség is állt, legalábbis ezt hangsúlyozta az akkori menedzsere, Dr. Homoki-Szabó Róbert.

„Áron az egyik legkeresettebb játékos volt a télen, több élcsapat is szerette volna a soraiban tudni a másodosztályból, de az NB I-ből is voltak megkeresések az irányába”

– árulta el.

A menedzser szerint azonban végül nem a név vagy a pillanatnyi státusz döntött, hanem az a szakmai terv, amelyet a Vasas mutatott fel.

„A legjobb koncepciót és jövőképet azonban Nagy Miklós vázolta fel neki, így mindannyian biztosak vagyunk abban, hogy a Vasas a lehető legtökéletesebb választás a fejlődése szempontjából. Gyors, dinamikus, nagy munkabírású futballista, aki a saját és az ellenfél tizenhatosa előtt is magabiztos” – mondta a menedzser, aki szerint a játékos adottságai és mentalitása hosszú távon is kiválóan illeszkedhetnek a Vasashoz.

A klub részéről Nagy Miklós (akinek a legutóbbi nyilatkozatát részletesen kielemeztem) sportigazgató beszélt arról, hogy a Vasasnál már hosszabb ideje figyelték Doktorics Áron fejlődését.

„Doktorics Áron teljesítményét régóta nyomon követjük, tehetséges, dinamikus, jól cselező, nagy munkabírású játékos. Desits Szilárd ráadásul korábban az edzője is volt, így testközelből ismeri”

– mondta, majd hozzátette: a klub örül annak, hogy végül már most sikerült megszerezniük a játékost, aki eredetileg csak nyáron válhatott volna szabadon igazolhatóvá.

Emlékeztek még arra az első meccsre?

Emlékeztek még, mit éltünk át együtt a lelátón azon a februári meccsen, amikor először láttuk piros-kék mezben Doktorics Áront az Illovszky Rudolf Stadionban?

Akkor is együtt szurkoltunk a Vasasért.

A Nemzeti Sport krónikása, Róth Zoltán akkor arról számolt be, hogy komoly rangadóra készülhetett a Fáy utca népe, hiszen a Vasas a közvetlen rivális Szegedet fogadta. Az angyalföldieknek volt miért visszavágniuk, mert az őszi, szegedi őrült hétgólos mérkőzés vereséggel végződött, így a lelátón már a kezdés előtt is érezni lehetett a feszültséget.

Azon a mérkőzésen először került a kezdőcsapatba a Szombathelyről érkező Doktorics Áron, miközben a Vasas kapuját Jova Levente védte. A vendégeknél az új igazolások közül csak Zuigeber Ákos kapott helyet a kezdőben, a hazai oldalon viszont sok szurkoló kíváncsian figyelte, mire lehet képes az új bal oldali játékos.

A mérkőzés végül nem hozott futballünnepet, de a lelátón mégis ott volt az a sajátos NB II-es Vasas-hangulat, amit csak az ért igazán, aki személyesen átélte. A csapat ezúttal nem tudta azt a lendületes játékot elővenni, amit korábban a Nyíregyháza, a Honvéd vagy az ETO ellen láthattunk, a Szeged pedig főként kontrákra rendezkedett be, de a Vasas védelme stabilan állta a sarat.

A második félidőben már többször is felhördült az Illovszky Stadion közönsége. Radó veszélyes beadásáról mindenki lemaradt, Holender előtt is adódott lehetőség, majd jött a legnagyobb helyzet: Tóth Milán tisztán fejelhetett az ötösről, de Molnár védeni tudott, így a stadionban egyszerre lehetett érezni a csalódottságot és azt a tipikus reményt, hogy „na majd a következő”.

A hosszabbításban még a Szeged is veszélyeztetett, de gól végül egyik oldalon sem született, így 0–0-val zárult Doktorics Áron első Vasas-meccse. Nem győzelemmel indult a közös történet, de ma visszanézve talán pont ezek azok a mérkőzések, amelyek miatt annyira sajátja tud lenni egy klub a szurkolóinak, mert már napokkal a meccs előtt arról álmodoztunk, hogy a Vasas újra győzni fog.

Minden más a szemünk előtt zajlott.

A legnagyobb szerencsénkre.

Miközben a BL-döntős Arsenal újabb örömöt és büszkeséget biztosít a számunkra. Részletek a linkre kattintva érhetőek el.

Frissítés

Megvan a Vasas első nyári igazolása. Eszembe jutott, mit mondott róla nekem sok évvel ezelőtt Marco Rossi szövetségi kapitány.

Emlékeztető

NB II, 19. FORDULÓ

VASAS–SZEGED-CSANÁD GROSICS AKADÉMIA 0–0
Budapest, Illovszky Rudolf Stadion, 1326 néző. Vezette: Antal Péter (Máyer Gábor, Nagy Viktor)
VASAS: Jova – Ódor, Otigba, Baráth – Girsik A., Urblík, Hidi M., Doktorics – Holender (Hinora, 66.), Tóth M., Radó (Zimonyi, 78.). Vezetőedző: Desits Szilárd
SZEGED: Molnár F. T. – Könczey, Szilágyi Z., Tóth B., Kővári – Papp Á. (Magyar Zs., 84.), Haris (Nyári P., 73.), Márkvárt, Zuigeber (Óvári Zs., 73.) – Borvető (Klausz M., 56.), Gajdos (Bíró B., 56.). Vezetőedző: Alekszandar Sztevanovics

Nyitókép: Vasas FC